Kibújna az osztrák óriás a román extraprofitadó alól

Lázas találgatás folyik arról romániai politikai és pénzügyi körökben, hogy vajon az osztrák OMV Petrom kőolajipari társaságra is vonatkozik-e az úgynevezett szolidaritási adó befizetésének kötelezettsége. A bukaresti kormány december utolsó napjaiban fogadott el sürgősségi rendeletet arról, miszerint 60 százalékos extraprofitadót vetnek ki a nyersolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban tevékenykedő vállalatokra. Az adót az éves nyereség azon részére kell kifizetniük a fosszilis tüzelőanyag-szektorban tevékenykedő vállalatoknak, amely több mint 20 százalékkal meghaladja a 2018–2021-es időszak éves átlagnyereségét.

Miközben az extra illetéket az érintett vállalatok nem kommentálták, meglepetésre 

Sőt, az osztrák társaság közölte azt is, hogy álláspontja szerint Románia esetén rá nem vonatkozik a kormányrendelet, és Ausztriában fogja befizetni az Európai Unió által előírt szolidaritási adót, 150 millió eurót. A bukaresti hatóságok az EU tanácsának tavaly októberben elfogadott, a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló rendeletének alkalmazására hivatkozva vetették ki a szolidaritási illetéket.

Osztrák–román feszültség

Romániában felháborodást váltott ki az OMV bejelentése, már csak azért is, mivel politikusok, üzletemberek és polgárok részéről bojkottálási kísérlet zajlik osztrák társaságok, érdekeltségek ellen azóta, hogy a bécsi kormány decemberben megvétózta Romániának a schengeni térségbe való csatlakozását. Az OMV a legnagyobb szereplőnek számít a román kőolajpiacon azóta, hogy 2002-ben megvásárolta az állami Petrom vállalat részvényeinek 51 százalékát. Sőt, 2021-ben regisztrált 23,5 milliárd lejes (1880 milliárd forint) üzleti forgalma alapján a legnagyobb kereskedelmi társasággá lépett elő a 8200 alkalmazottat foglalkoztató OMV Petrom (maga mögé utasítva a francia tulajdonú Daciát), amely 2020-hoz képest az energiahordozók árának megugrása nyomán 9 milliárd lejjel növelte az üzleti forgalmát, 2021-ben pedig 2,63 milliárdos nettó nyereséget könyvelt el.
Kormányzati részről csak Adrian Caciu pénzügyminiszter reagált az osztrák vállalat kibúvásnak tűnő állásfoglalására, amely a szociáldemokrata tárcavezető szerint marketingvélemény csupán, nem pedig pénzügyi álláspont.

– szögezte le Rares Bogdan, a kormányzó román liberális párt (PNL) európai parlamenti képviselője.
Megszólalt a román adóhatóság vezetője is, és közölte, nekiláttak ellenőrizni a nagy társaságok – beleértve az OMV Petrom – üzleti forgalmának kiszámítási módját, és a folyamat lezárulta után tudják megállapítani, kire vonatkozik a szolidaritási adó befizetésének kötelezettsége. Lucian Heius szerint minderre két héten belül sor kerül. Az adóhatóság vezetője felhívta a figyelmet, hogy az OMV Petrom román vállalkozás, amely Romániában fizet adót és illetéket, az OMV Ausztria pedig csak részesedést kap a részvények általa birtokolt 51,5 százalékának megfelelően. Heius egyúttal előrebocsátotta: kényszervégrehajtást is alkalmazhat a román adóhatóság, ha az OMV Petromról kiderül, fizetnie kell szolidaritási adót, ám megtagadja.
Az extraprofitadóból származó költségvetési többletforrások legalább 70 százalékát stratégiai beruházásokra, az energetikai hatékonyság növelésére és megújuló energiatermelésre kívánja fordítani a kormány. A rendelet értelmében a 2022-es többletnyereségnek megfelelő szolidaritási hozzájárulást 2023. június 25-ig, a 2023-as extraprofit után járó közterhet pedig 2024. június 25-ig kell befizetniük az érintett energiavállalatoknak. Bukarest legkevesebb 3,9 milliárd lejnyi (1 lej 80 forint) többletbevételre számít az idén az extraprofitadóból.